2008. július 2. Úgy készül ez az útibeszámoló, mint a Luca széke. Illetve sokkal rosszabbul, mert az legalább elkészül karácsonyig. Én meg jó, ha pár nap élményeit le tudom írni addig a hátralévő kb. kilencből. Ha már Lucát emlegetem: neve a latin lux (fény) szóból származik, nem véletlenül. A naptárreform előtt Luca napja, december 13. volt a téli napforduló napja, innentől rövidültek az éjszakák és hosszabbodtak a nappalok. A mostani naptár szerint pedig épp ma van a napforduló. Hurrá! De ideje, hogy visszatérjünk Norvégiába. Continue reading →

Esős napra ébredtünk, első ízben három hetesre tervezett utazásunk során. Nem nagy ügy, hisz nem vagyunk mi papírból, ahogy Balázs fiam szokta mondogatni. A délelőttünk aztán úgy alakult, hogy az eső nagyon is rányomta bélyegét.

Reggel búcsút mondtunk olcsónak épp nem mondható, de ár/érték viszonylatban teljesen korrekt faházunknak. No nem az itt láthatónak, ezt a kempingből kihajtva fotóztam le, mert annyira megtetszett, ahogyan feltűnés nélkül belesimul a természetbe. Continue reading →

E napon kevés kép született, de van köztük néhány különleges. Mindent megmagyaráz, hogy ez volt a pézsmatulok-szafari napja. Őszintén szólva, ezt előzetesen nem terveztem bele a nyaralásba, jóllehet tudtam, hogy a Dovrefjell Nemzeti Park egyik nevezetessége ez a ritka, hatalmas (és nem is teljesen veszélytelen) állat. Legkevésbé számítottam rá, hogy Kati szinte első szóra ráállt, amikor Dombåsban megemlítettem, hogy esetleg befizethetnénk egy ilyen szafarira. Continue reading →

Immár ötödik, Ottában vagy környékén töltött éjszakánk után úgy indultunk tovább, hogy nem maradt különösebb hiányérzetünk: a környék érdekességeit a lehetőségekhez képest jól felderítettük. Nem mintha nem lett volna még kedvem megmászni a Rondane valamelyik csúcsát, benevezni egy rafting-túrára a Sjoa folyón, vagy egyszerűen csak kiülni az Otta partjára és bámulni a tájat. De minél több idegenforgalmi prospektust nézegettem esténként a körút hátralévő részének látnivalóiról, annál jobban aggódtam, hogy egy még látványosabb dologról kellene lemondanunk idő hiányában, ha tovább maradnánk. Continue reading →

Ha továbbra is az eddigi tempóban számolnék be a háromhetes nyaralásról, vagyis nagyjából hetente egy nappal lennék előrébb, akkor 5 hónapos lenne ez a “projekt”, ami egy vicc… Igyekszem a továbbiakban kicsit tömörebb, ezzel együtt termelékenyebb lenni.

A mai nap fő célpontja egy Helvete Naturpark nevű hely volt, amelynek létezéséről — mint rendesen — egy helyi prospektusból szereztem tudomást. Azt írták róla, hogy itt vannak Észak-Európa legnagyobb, víz által kivájt sziklaüregei, az egyik pl. egy 20 m átmérőjű, 40 m mély katlan, melynek le lehet menni a fenekéig. A Helvete szó ráadásul annyit jelent norvégul: pokol. A szokásos szuperlatívuszok, minthogy “it is among the most fascinating geological sites in Norway” sem maradtak el. Engem meggyőztek…
Continue reading →